"A LEGMEGFELELőBB MÓDSZER ARRA, HOGY ELÉRD AZ ÁHÍTOTT JÖVőT, HA MEGVALÓSÍTOD." Gordon Stockes
Szarvas Edit vagyok. 1994 óta tanulom és gyakorlom a kineziológia módszerét.
Hogyan ismertem meg ezt a módszert? 1989-ben kisebbik lányom, Andrea egyik napról a másikra megbetegedett. A diagnózis: dermatomyasitis, vagyis az autoimmun betegségek egyik fajtája. Nem tudtam belenyugodni abba, hogy ez egy gyógyíthatatlan betegség, s kétesélyes a kimenetele. Szerencsénk volt, hiszen a rendszerváltozással együtt az alternatív gyógymódok és könyvek is feltűntek a palettán. Sok mindent kipróbáltunk és szelektáltunk, mi volt hasznos és jó terápia számára. Közben elindultam az utamon: reiki, agykontroll, fényadás, majd később a kineziológia. Most már tudom, hogy azért született és betegedett meg, hogy az utamra lépjek.
Mint kineziológus rengeteg tanítást kaptam és kapok. Hiszem, hogy az életünket mi teremtjük, sajnos nem mindig a legjobban. Nagyon sok hamis hitrendszerünk van, melyeket a kineziológia módszere segít feloldani, majd törölni az agyunkból, hogy jobb világot teremthessünk.
Sok ember fél szembenézni belső valójával. Úgy tesz, mintha ismerné magát, és rengeteg energiát fordít saját világának fenntartására. Minél konokabban védi valaki az énképét, annál világosabban megmutatkozik a lényeg hiánya a kétségbeesetten őrzött kulisszák mögött. Minden hárítás, a tudomásulvétel elutasítása félelmet, beszűkülést, önkorlátozást, görcsösséget és elszigeteltséget takar. A valós kép a tudatalattiban marad és nem tárul fel.
Amíg menekülünk önnön valónk elől, nem tudjuk elfogadni magunkat. Az igazi önszeretetnek, önmagunk szeretetteljes elfogadásának előfeltétele a mély önismeret. Csak azt oszthatjuk meg másokkal, amit önmagunkban megismertünk, elfogadtunk és kifejlesztettünk. Külső körülményeink változását mindig megelőzi a bensőnkben végbemenő átalakulás. Csak azt lehet tudatosan átformálni, amiről megállapítottuk, hogy változást igényel.
Önmagunk megismerése olykor kockázatos vállalkozás. Az új látásmód radikálisan megkérdőjelezheti és alapjaiban megrendítheti a régi magatartást, szokásokat. Ez a folyamat azonban elengedhetetlen része minden változásnak. Csak azt veszíthetjük el, ami nem szerves részünk, csak azt rombolhatjuk szét, ami nem eredendő valónkban gyökerezik.
Az ilyen belső megtisztulás jutalma óriási. Saját magunkról alkotott illúzióink leleplezésével és felszámolásával közelebb kerülünk elpusztíthatatlan, határtalan erőnkhöz. Csak ott pihenhetjük ki magunkat, ahol eggyé válunk a nyugalommal, csak ott lelhetünk otthonra, ahol eggyé válunk az otthonnal.
.